Lassan két hete, hogy jelenlétünkkel anyósomékat boldogítjuk. A gyerek minden reggel segít a nagyapjának tyúkot etetni, délután meg összeszedni a tojást. Nagyon élvezi a vidéki életet és legjobban a kutya kedélyét borzolni. Állandóan a kutyával kötekedik.
Sajnos a sok eső nem tett jót ennek a kertnek sem. Az eper jórésze elrothadt és majdnem a borsó is kárba veszett, mert annyira és annyit esett, hogy nem lehetett kimenni. Ezért esőmentes pillanatokban, lopva kellett leszedni a borsót, ha már megtermett, akkor ne rothadjon el. Lett is belőle szépen, közel 4,5 kg. Még mindig van rajta lapos, szóval van még mit szedni, de szerencsére most már kedvezőbb az időjárás.
Az eső pozitív oldala is említést érdemel. Nagyon könnyen ki lehetett egyelni a sárgarépát (murkot). Szinte fellélegeztek a drágák, ahogy megszabadultak a giz-gazok és egymás elnyomása alól. Nagyon könnyen ki tudtam gyomlálni a hagymát is.
Utána mindent alaposan megkapáltam, megelőzve a táblásodást. A nagyon ritka napsütés rámosolygott a veteményesre, azok meg frissen, üdén mosolyogtak vissza a Napra. A paradicsom bemutatta aprócska terméseit, a paprika utánozni kezdte a paradicsomot és az uborka gyönyörű termései vidáman leskelődtek a hűs árnyékot nyújtó óriási levelek alól. Büszkén mutogatja azt a virágrengeteget, ami sokat sejtetően azt jelenti, hogy idén sem kell piacon venni a hordóba valót.
Szép a kert nagyon és a héten a napsütés is megörvendezteti a növényeket meg a gyerekeket. Jót tesz a lelkünknek, hogy ki lehet menni az udvarra pancsolni, hintázni és gyönyörködni a munkánkban.
Otthon férjem vigyázott a virágaimra. Azt mondja, szépek, meglocsolta őket rendesen. Na majd hétfőn meglátjuk. Kíváncsi vagyok, hogy a paradicsomok hogy viselkedtek Zsuzsanéninél. Remélem, szépen teremnek már ők is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése