2013. május 17., péntek

Virágözön

Azok a példányok amelyek átteleltek, hűségük jeléül bontogatják szirmaikat. Előbb az angol, majd a nagyon sötét lila, most meg már a piros is. A hivatalosan futó nem hajtott ki, így ma ment is a kukába és a helyére chili palánta került.
A clematis leállt a futkosással, most a virágzásra koncentrál. Rengeteg a bimbó rajta. Kíváncsi vagyok, hogy mire viszi, ugyanis a címkéje szerint dupla. Nekem úgy is jó ha nem.
Virágzik a borsó és a bab is bimbódzik.
A chili kinőtte a cserepét, így elkezdtem szétültetni őket. Mivel bokros lesz nagyon, csak 5 tő mehet egy ládába. Rengeteg fölösleg van, még kitalálom, hogy hová tegyem.
A muskátlik a korláton csodaszépek. A férjem szerint a pirosnak "földöntúli" színe van.
Az árvácskák lassan de biztosan elkezdték hanyatlásukat. Látni rajtuk a jellegzetes fehér pöttyöket, ami jelzi, hogy idénre befejezték a szolgálatot. Sajnálom őket, mert gyönyörűek voltak.
A portulácska nagyon elszaporodott. Egy nagy cserépnek felét odaadtam anyósomnak, a másikat a bölcsibe vittem. Sajnos a ládában túl későn ritkítottam ki őket, így elég aprócskák még. Bízom benne, h most nagyobb lett a hely, szépen elkezdenek növekedni. Azért a biztonság kedvéért egy pár nagyobb példányt megőriztem magamnak.
Szépen sorban a fotók:







2013. május 1., szerda

Bréking nyúz

Csak azért nem raktam el a cserepet, mert portulácska nőtt benne. Mily meglepő. Minden cserép tele van portulácska palántákkal. Örök növény. Ha egyszer beindul, nem kell többet gondoskodni a vetésről. Újraveti önmagát :).

Ma reggel a locsolásnál látom, h kihajtott. Igenis, szépen zöldel. Hogy micsoda? Hát a törpedália :). Nagy öröm ez számomra.

Most már csak annak drukkolok, hogy hasonlóan járjak a szegfűvel is.